Adatvédelmi Szabályzat
Szolgáltatások
Referenciák
Bolygónk védelme
Kapcsolat
Adatvédelmi Szabályzat
xMail
Hálózatépítés és karbantartás, rendszerfelügyelet
Olyan cégek számára vállalunk átalánydíjas karbantartást, rendszerfelügyeletet, ahol kiemelkedően fontos az adatbiztonság, továbbá az adatok biztonságos hozzáférése távolról, a folyamatos, megszakítás nélküli üzem és a magas rendelkezésre állás mind kliens-, mind szerveroldalon.
Érdekel
Web és email tárhelyek, "felhőalapú" szolgáltatások
Ügyfeleink közé elsősorban azok a személyek / cégek tartoznak, akik szeretnék megtartani a saját, online adataikhoz való szuverén jogot, és "mentesülni" akarnak a multinacionális tech-cégek és egyéb "intézmények" folyton figyelő, elemző tekintetei alól.
Érdekel
"A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.."
Albert Einstein
Referenciáink
Informatika és környezetvédelem
Cégünk nem csak az informatikai feladatok, kihívások teljesítését tűzte ki célul, hanem a Földünket fenyegető problémák megoldásából is kiveszi a részét.
Vállalatunk az alábbi nonprofit szervezeteknél havi adományokkal rendszeresen rója le tiszteletét a kitartó, fáradhatatlan munkájuk elismeréséül.

Ha teheted, támogass Te is! Oszd meg a munkásságukat, kampányukat, hiszen mindannyiunk érdeke!
Kiknek adományozunk?
Megnézem
"A megállapodások csak annyit érnek, mint az emberek, akik kötik őket, nem többet."
Diana Gabaldon
Kapcsolat
Amennyiben kérdése lenne vagy további információkra van szüksége, keresse ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak rendelkezésére az alábbi email címen.
Kapcsolatfelvétel
Szolgáltatások
Referenciák
Bolygónk védelme
Kapcsolat
Adatvédelmi Szabályzat
xMail
FOSSZILIS ERŐMŰVEK, KÖZLEKEDÉS
"A természet majd bölcsen elrendezi a dolgokat."

Egészen biztosan el fogja rendezni, de nem valószínű, hogy konzultálni fog velünk, megvitatva az adagolást és a mellékhatásokat, úgymint gazdasági összeomlás, részleges kihalás és vad háborúk a pöttömnyi megmaradt erőforrásokért.

Lehet vitatni a dolgokat, lehet magyarázni a jelenségeket, de abban majd'mindenki egyetért, hogy nem az az időjárás van ma, mint 20 éve. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület klímajelentés-tervezete 95 százalékos bizonyossággal állítja, hogy a hőmérséklet emelkedését az 1950-es évektől főképp emberi tevékenység okozza. Az ember káros tevékenysége kimutatható földön - vízen - levegőben. Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár 1 méterrel is emelkedhet. Bolygónk élővilága próbál alkalmazkodni a változásokhoz, ennek ellenére egyes állatfajok éppen az éghajlatváltozás miatt haltak ki.

Magyarország 2016. október 5-én ratifikálta a megállapodást, aminek fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon. A megállapodás célja, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A 2015-ben tető alá hozott párizsi megállapodás hatályba lépése előtt közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest, olvasható a jelentésben.

Erik Solheim, az UNEP főtitkára szerint:

"Ha nem teszünk további lépéseket - kezdve a marrakeshi klímakonferenciával - elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk."

A klímaváltozásról ki mástól kaphatnánk a leghitelesebb képeket, videókat, mint a NASA-tól?
https://climate.nasa.gov/

A világ 10 legnagyobb szén-dioxid kibocsátója azok a fejlett és fejlődő országok, ahol a hatalmas népesség egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és a jóléthez, károsanyag kibocsátásuk folyamatosan emelkedik:
Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Kanada, Dél-Korea, Irán, Nagy-Britannia.

A klímaváltozásnak számos okai vannak, melyek közül a legfőbb ok a széndioxid kibocsátás, metán kibocsátás, erdők írtása és a haszonállat tartás. Aggodalomra ad okot a metánszint rejtélyes növekedése is, ami még nagyobb hőmérséklet-növekedést, és ezáltal még több metánkibocsátást eredményez. A tudósok még nem tudják pontosan, hogy ennek mi áll a hátterében, és a párizsi klímamegállapodás erre nem készült fel.

Kíváncsi vagy, mennyire járulsz hozzá a környezeted változásához? Mérd le az ökológiai lábnyomod!
http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index

Cégünk egyik alapfilozófiája, hogy jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni!

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

A KLÍMAVÁLTOZÁS ARCAI

https://www.natgeotv.com/hu/a-klimavaltozas-arcai

VOLT EGYSZER EGY BOLYGÓ

https://port.hu/adatlap/film/tv/volt-egyszer-egy-bolygo-one-strange-rock/movie-198708

Forrás

http://www.globalisfelmelegedes.info/
http://www.ng.hu/Fold/2018/03/17/Klimavaltozas
http://www.ng.hu/Fold/2013/09/a_klimavaltozas_kovetkezmenyei
http://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-10-legnyagyobb-levegoszennyezoje/
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_%C3%A9ghajlatv%C3%A9delmi_egyezm%C3%A9ny
ÉLELMISZEREK, PÁLMAOLAJ, ERDŐÍRTÁS
Az a mód, ahogy a hús- és tejtermékeket előállítjuk és fogyasztjuk, radikális újragondolást igényel; érdemes hosszútávon is változtatnunk egészségünk és a bolygónk érdekében. A "Húsatlasz: A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében" c. kiadvány szerint a jelenlegi iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, ugyanis hatalmas mennyiségű termőföldet, vizet és egyéb természeti erőforrásokat igényel, és a rejtett költségeket a fogyasztóra és a társadalomra hárítja. Mindeközben az óriáscégek egyre nagyobb mértékben tartják ellenőrzésük alatt a világ élelmiszeriparát, a hústermelést illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat, és hatalmas nyereséget zsebelnek be. Ideje lenne megfékezni a nagyvállalatok élelmünk feletti hatalmát, hogy csökkenthessük a társadalmunkra és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Egy kiló marhahús előállításához 15 500 liter vízre van szükség – ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

Kevesebb hús és tejtermék fogyasztásával tehetjük a legtöbbet azért, hogy csökkentsük a bolygót terhelő környezeti hatásokat, állítják tudósok, akik az állattartás következményeit felmérő eddigi legnagyobb elemzést készítették el. A kutatás szerint, ha az emberek lemondanának erről a két dologról, globálisan 75 százalékkal kevesebb termőterületre lenne szükség – ez nagyjából akkora, mint az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália területe összesen –, és még így is jól lehetne lakatni a világot.

Fogyasztásunk, kényelmünk fenntartásának érdekében egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet, melynek következtében a biodiverzitás torzulása az állati és növényi fajok folyamatos pusztulását eredményezi.

A Húsatlasz magyar kiadása innen letölthető.
https://mtvsz.hu/dynamic/meatatlas_web.pdf

Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

A kutatást vezető Joseph Poore szerint tulajdonképpen a vegán étrend az, amellyel a legtöbbet tehetünk a környezetért – sokkal többet ér, mint ha kevesebbet repülünk, vagy elektromos autót veszünk.

A hús feldolgozásának folyamatában nem csak a környezetre gyakorolt hatás a kritikus; megannyi etikai kérdés is felmerül az állatok bánásmódját illetően: számos dokumentum, dokumentumfilm, rejtett kamerás felvétel is igazolja az indokolatlan kegyetlenséget, a gépiesített vágóhidak tökéletlen működését.

PÁLMAOLAJ

A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma nevű növény húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék. Világviszonylatban a kinyert pálmaolaj 80 százalékát az élelmiszeripar használja fel, de mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban is előfordul, biodízel készül belőle, valamint állati takarmányként is használják. A pálmaolaj előállítása és felhasználása valóban számos etikai problémát vet fel és ebben nem csak a Nutella a ludas, hanem sok száz különböző népszerű ételfajta – pl. csokoládé, kenyér, jégkrém, keksz, nápolyi – amelyben pálmaolaj található az összetevők között. Az utóbbi néhány évtizedben soha nem látott mértékben nőtt a kereslet a pálmaolaj iránt, ami miatt Malajziában, Indonéziában és Thaiföldön egyre csak fokozódik a termelés. Több szervezet is lobbizik (Greenpeace, WWF) a pálmaolaj felhasználása ellen, mivel a termelés fokozása miatt esőerdőket irtanak ki, és ez jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve sok növény- és állatfaj (orangután, elefánt, tigris) kipusztulásához.

Rengeteg termék, élelmiszer, tisztítószer érhető már el pálmaolaj-mentesen. Keresd ezeket a termékeket, tájékozódj az interneten és a termék csomagolásán!

Úgy gondoljuk, hogy itt is kiválóan alkalmazható a "jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni" elv.

Kíváncsi vagy, mennyire járulsz hozzá a környezeted változásához? Mérd le az ökológiai lábnyomod!
http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index

Ökológiai lábnyomod csökkentéséhez remek tippeket találhatsz itt:
http://kislabnyom.hu/

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

DOMINION



https://www.imdb.com/title/tt5773402/

THE GAME CHANGERS



https://www.imdb.com/title/tt7455754/

Forrás

https://theirturn.net/2015/04/02/sustainable-palm-oil/
http://hvg.hu/elet/20180601_Aggodik_a_Foldert_Egyen_kevesebb_hust_es_tejtermeket
http://www.netamin.hu/tudasbazis/cikkek/palmaolaj-rakkelto-osszetevo-a-nutellaban-az-5-legfontosabb-tudnivalo/
https://mtvsz.hu/megjelent_a_husatlasz_hogyan_teszi_tonkre_bolygonkat_a_tulzott_fogyasztas_es_az_intenziv_hustermeles
ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁK
Mint tartja a mondás: Katasztrófák nem csak úgy történnek. Sorozatos rossz döntések eredménye.

A BP közzé tett vizsgálata szerint több szereplő számos hibája okozta a Deepwater Horizon fúrótorony 11 áldozatot követelő 2010. áprilisában történt robbanását és az ökológiai katasztrófát a Mexikói-öbölben. Az olajtársaság szerint az USA történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját okozó olajszivárgás nem egy, hanem számos okra vezethető vissza. A Deepwater Horizon fúrótorony április 20-i, 11 ember halálát okozó felrobbanását és a 4,9 millió hordónyi olaj kiömlését a BP közzétett jelentése szerint több érintett fél hibáinak sorozata okozta. A környezeti károk óriásiak voltak, hatalmas erőkkel mentették a helyi élővilágot, és próbálták korlátozni az olajfolt terjedését az amerikai hatóságok és a BP szakértői. A kármentést 2016. derekára nagyjából befejezték, és a költségek legnagyobb részét a BP-re terhelték. A cég pénzügyi vezetője azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy ők eddig 62 milliárd dollárt, azaz kb. 17,5 ezer milliárd forintot fizettek. Ez a magyar devizahiteles-mentés költségeinek pont 17,5-szöröse, és az éves magyar GDP kicsit kevesebb mint fele. Nem sok olyan cég van a világon, ami egy ekkora számlát elbír, de a BP vezetői azt állítják, ők komolyabb gondok nélkül le tudták nyelni.

Ma már többe kerül a környezeti katasztrófák helyreállítása, mint annak megelőzéshez szükséges pénzügyi invesztíció.

A BP Deepwater Horizon esete azért is különösen sokkoló, káros, mert mind a fúrótornyok által megtermelt olaj elégetése, mind a fúrótorony katasztrófája komoly bélyeget nyomott a környezetre. A kitörésnek egy másik következménye volt az, hogy egy mélytengeri olajömlés következett be a Mexikói-öbölben, amely a világ eddigi legnagyobb tengeri olajkitörése volt, melyet emberi beavatkozás okozott, illetve ez volt az Amerikai Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb környezeti katasztrófája is egyben.

A fosszilis tüzelőanyagok gyorsan bővülő felhasználásának egyik legjelentősebb következménye a környezeti állapot romlása.

Egyrészről az összes levegőszennyezés jelentős hányadát, kb. 75%-át a fosszilis energiahordozók okozzák, másrészről a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok legjelentősebb komponense, a szén-dioxid óriási tömege zúdul a légkörbe évente a fosszilis energiahordozók elégetése révén.

Az emberi tevékenység következtében minden évben közel 6 milliárd tonna szén kerül a levegőbe szén-dioxid formájában. A Földön számos természetes folyamat és életjelenség jár szén-dioxid-képződéssel, de egyúttal a természetes folyamatok során el is nyelődik a szén-dioxid egy része. Ily módon elméletileg dinamikus egyensúly biztosítja a széndioxid-szint viszonylagos állandóságát a légkörben.

Ezen egyensúly tartását zavarja meg az emberi tevékenység, amely a bioszférából korábban már kivont, fosszilis formában lekötött szenet égési folyamatok során ismét felszabadítja, és szén-dioxid formájában a légkörbe bocsátja. A folyamat végeredményét tekintve mindegy, hogy az égési folyamatok hol mennek végbe: háztartásokban, hőerőművekben vagy gépjárművek robbanómotorjaiban. A légkörbe jutó és ott hosszú időre felhalmozódó szén-dioxidot a várható drasztikus klimatikus változások egyik legfőbb okozójának tekinti ma a tudomány.

A szén körforgása jól ismert természeti folyamat, amelyben a problémát a növekvő nagyságrendű emberi eredetű többlet szén-dioxid kibocsátása jelenti.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.

Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés. A szél-, nap-, valamint a geotermikus energiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt hő, villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Ajánlott média

DEEPWATER HORIZON
https://www.imdb.com/title/tt1860357/>

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

Forrás

https://index.hu/kulfold/2010/09/08/sorozatos_hibak_okoztak_az_aprilisi_olajkatasztrofat/
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Deepwater_Horizon_olajf%C3%BAr%C3%B3torony_katasztr%C3%B3f%C3%A1ja
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthatofejl_2/a_fosszilisenergia_felhasznalas_globalis_kornyezetkarositasa_9udgbur3fR2RFUGg.html
ÉLELMISZEREK, PÁLMAOLAJ, ERDŐÍRTÁS
Az a mód, ahogy a hús- és tejtermékeket előállítjuk és fogyasztjuk, radikális újragondolást igényel; érdemes hosszútávon is változtatnunk egészségünk és a bolygónk érdekében. A "Húsatlasz: A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében" c. kiadvány szerint a jelenlegi iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, ugyanis hatalmas mennyiségű termőföldet, vizet és egyéb természeti erőforrásokat igényel, és a rejtett költségeket a fogyasztóra és a társadalomra hárítja. Mindeközben az óriáscégek egyre nagyobb mértékben tartják ellenőrzésük alatt a világ élelmiszeriparát, a hústermelést illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat, és hatalmas nyereséget zsebelnek be. Ideje lenne megfékezni a nagyvállalatok élelmünk feletti hatalmát, hogy csökkenthessük a társadalmunkra és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Egy kiló marhahús előállításához 15 500 liter vízre van szükség – ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

Kevesebb hús és tejtermék fogyasztásával tehetjük a legtöbbet azért, hogy csökkentsük a bolygót terhelő környezeti hatásokat, állítják tudósok, akik az állattartás következményeit felmérő eddigi legnagyobb elemzést készítették el. A kutatás szerint, ha az emberek lemondanának erről a két dologról, globálisan 75 százalékkal kevesebb termőterületre lenne szükség – ez nagyjából akkora, mint az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália területe összesen –, és még így is jól lehetne lakatni a világot.

Fogyasztásunk, kényelmünk fenntartásának érdekében egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet, melynek következtében a biodiverzitás torzulása az állati és növényi fajok folyamatos pusztulását eredményezi.

A Húsatlasz magyar kiadása innen letölthető.
https://mtvsz.hu/dynamic/meatatlas_web.pdf

Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

A kutatást vezető Joseph Poore szerint tulajdonképpen a vegán étrend az, amellyel a legtöbbet tehetünk a környezetért – sokkal többet ér, mint ha kevesebbet repülünk, vagy elektromos autót veszünk.

A hús feldolgozásának folyamatában nem csak a környezetre gyakorolt hatás a kritikus; megannyi etikai kérdés is felmerül az állatok bánásmódját illetően: számos dokumentum, dokumentumfilm, rejtett kamerás felvétel is igazolja az indokolatlan kegyetlenséget, a gépiesített vágóhidak tökéletlen működését.

PÁLMAOLAJ

A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma nevű növény húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék. Világviszonylatban a kinyert pálmaolaj 80 százalékát az élelmiszeripar használja fel, de mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban is előfordul, biodízel készül belőle, valamint állati takarmányként is használják. A pálmaolaj előállítása és felhasználása valóban számos etikai problémát vet fel és ebben nem csak a Nutella a ludas, hanem sok száz különböző népszerű ételfajta – pl. csokoládé, kenyér, jégkrém, keksz, nápolyi – amelyben pálmaolaj található az összetevők között. Az utóbbi néhány évtizedben soha nem látott mértékben nőtt a kereslet a pálmaolaj iránt, ami miatt Malajziában, Indonéziában és Thaiföldön egyre csak fokozódik a termelés. Több szervezet is lobbizik (Greenpeace, WWF) a pálmaolaj felhasználása ellen, mivel a termelés fokozása miatt esőerdőket irtanak ki, és ez jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve sok növény- és állatfaj (orangután, elefánt, tigris) kipusztulásához.

Rengeteg termék, élelmiszer, tisztítószer érhető már el pálmaolaj-mentesen. Keresd ezeket a termékeket, tájékozódj az interneten és a termék csomagolásán!

Úgy gondoljuk, hogy itt is kiválóan alkalmazható a "jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni" elv.

Kíváncsi vagy, mennyire járulsz hozzá a környezeted változásához? Mérd le az ökológiai lábnyomod!
http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index

Ökológiai lábnyomod csökkentéséhez remek tippeket találhatsz itt:
http://kislabnyom.hu/

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

DOMINION



https://www.imdb.com/title/tt5773402/

THE GAME CHANGERS



https://www.imdb.com/title/tt7455754/

Forrás

https://theirturn.net/2015/04/02/sustainable-palm-oil/
http://hvg.hu/elet/20180601_Aggodik_a_Foldert_Egyen_kevesebb_hust_es_tejtermeket
http://www.netamin.hu/tudasbazis/cikkek/palmaolaj-rakkelto-osszetevo-a-nutellaban-az-5-legfontosabb-tudnivalo/
https://mtvsz.hu/megjelent_a_husatlasz_hogyan_teszi_tonkre_bolygonkat_a_tulzott_fogyasztas_es_az_intenziv_hustermeles
FOSSZILIS ERŐMŰVEK, KÖZLEKEDÉS
"A természet majd bölcsen elrendezi a dolgokat."

Egészen biztosan el fogja rendezni, de nem valószínű, hogy konzultálni fog velünk, megvitatva az adagolást és a mellékhatásokat, úgymint gazdasági összeomlás, részleges kihalás és vad háborúk a pöttömnyi megmaradt erőforrásokért.

Lehet vitatni a dolgokat, lehet magyarázni a jelenségeket, de abban majd'mindenki egyetért, hogy nem az az időjárás van ma, mint 20 éve. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület klímajelentés-tervezete 95 százalékos bizonyossággal állítja, hogy a hőmérséklet emelkedését az 1950-es évektől főképp emberi tevékenység okozza. Az ember káros tevékenysége kimutatható földön - vízen - levegőben. Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár 1 méterrel is emelkedhet. Bolygónk élővilága próbál alkalmazkodni a változásokhoz, ennek ellenére egyes állatfajok éppen az éghajlatváltozás miatt haltak ki.

Magyarország 2016. október 5-én ratifikálta a megállapodást, aminek fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon. A megállapodás célja, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A 2015-ben tető alá hozott párizsi megállapodás hatályba lépése előtt közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest, olvasható a jelentésben.

Erik Solheim, az UNEP főtitkára szerint:

"Ha nem teszünk további lépéseket - kezdve a marrakeshi klímakonferenciával - elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk."

A klímaváltozásról ki mástól kaphatnánk a leghitelesebb képeket, videókat, mint a NASA-tól?
https://climate.nasa.gov/

A világ 10 legnagyobb szén-dioxid kibocsátója azok a fejlett és fejlődő országok, ahol a hatalmas népesség egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és a jóléthez, károsanyag kibocsátásuk folyamatosan emelkedik:
Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Kanada, Dél-Korea, Irán, Nagy-Britannia.

A klímaváltozásnak számos okai vannak, melyek közül a legfőbb ok a széndioxid kibocsátás, metán kibocsátás, erdők írtása és a haszonállat tartás. Aggodalomra ad okot a metánszint rejtélyes növekedése is, ami még nagyobb hőmérséklet-növekedést, és ezáltal még több metánkibocsátást eredményez. A tudósok még nem tudják pontosan, hogy ennek mi áll a hátterében, és a párizsi klímamegállapodás erre nem készült fel.

Kíváncsi vagy, mennyire járulsz hozzá a környezeted változásához? Mérd le az ökológiai lábnyomod!
http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index

Cégünk egyik alapfilozófiája, hogy jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni!

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

A KLÍMAVÁLTOZÁS ARCAI

https://www.natgeotv.com/hu/a-klimavaltozas-arcai

VOLT EGYSZER EGY BOLYGÓ

https://port.hu/adatlap/film/tv/volt-egyszer-egy-bolygo-one-strange-rock/movie-198708

Forrás

http://www.globalisfelmelegedes.info/
http://www.ng.hu/Fold/2018/03/17/Klimavaltozas
http://www.ng.hu/Fold/2013/09/a_klimavaltozas_kovetkezmenyei
http://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-10-legnyagyobb-levegoszennyezoje/
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_%C3%A9ghajlatv%C3%A9delmi_egyezm%C3%A9ny
FOSSZILIS ERŐMŰVEK, KÖZLEKEDÉS
"A természet majd bölcsen elrendezi a dolgokat."

Egészen biztosan el fogja rendezni, de nem valószínű, hogy konzultálni fog velünk, megvitatva az adagolást és a mellékhatásokat, úgymint gazdasági összeomlás, részleges kihalás és vad háborúk a pöttömnyi megmaradt erőforrásokért.

Lehet vitatni a dolgokat, lehet magyarázni a jelenségeket, de abban majd'mindenki egyetért, hogy nem az az időjárás van ma, mint 20 éve. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület klímajelentés-tervezete 95 százalékos bizonyossággal állítja, hogy a hőmérséklet emelkedését az 1950-es évektől főképp emberi tevékenység okozza. Az ember káros tevékenysége kimutatható földön - vízen - levegőben. Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár 1 méterrel is emelkedhet. Bolygónk élővilága próbál alkalmazkodni a változásokhoz, ennek ellenére egyes állatfajok éppen az éghajlatváltozás miatt haltak ki.

Magyarország 2016. október 5-én ratifikálta a megállapodást, aminek fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon. A megállapodás célja, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A 2015-ben tető alá hozott párizsi megállapodás hatályba lépése előtt közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest, olvasható a jelentésben.

Erik Solheim, az UNEP főtitkára szerint:

"Ha nem teszünk további lépéseket - kezdve a marrakeshi klímakonferenciával - elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk."

A klímaváltozásról ki mástól kaphatnánk a leghitelesebb képeket, videókat, mint a NASA-tól?
https://climate.nasa.gov/

A világ 10 legnagyobb szén-dioxid kibocsátója azok a fejlett és fejlődő országok, ahol a hatalmas népesség egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és a jóléthez, károsanyag kibocsátásuk folyamatosan emelkedik:
Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Kanada, Dél-Korea, Irán, Nagy-Britannia.

A klímaváltozásnak számos okai vannak, melyek közül a legfőbb ok a széndioxid kibocsátás, metán kibocsátás, erdők írtása és a haszonállat tartás. Aggodalomra ad okot a metánszint rejtélyes növekedése is, ami még nagyobb hőmérséklet-növekedést, és ezáltal még több metánkibocsátást eredményez. A tudósok még nem tudják pontosan, hogy ennek mi áll a hátterében, és a párizsi klímamegállapodás erre nem készült fel.

Kíváncsi vagy, mennyire járulsz hozzá a környezeted változásához? Mérd le az ökológiai lábnyomod!
http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index

Cégünk egyik alapfilozófiája, hogy jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni!

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

A KLÍMAVÁLTOZÁS ARCAI

https://www.natgeotv.com/hu/a-klimavaltozas-arcai

VOLT EGYSZER EGY BOLYGÓ

https://port.hu/adatlap/film/tv/volt-egyszer-egy-bolygo-one-strange-rock/movie-198708

Forrás

http://www.globalisfelmelegedes.info/
http://www.ng.hu/Fold/2018/03/17/Klimavaltozas
http://www.ng.hu/Fold/2013/09/a_klimavaltozas_kovetkezmenyei
http://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-10-legnyagyobb-levegoszennyezoje/
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_%C3%A9ghajlatv%C3%A9delmi_egyezm%C3%A9ny
A MŰANYAG
Műanyag szennyezés - most már a csapból is ez folyik. Vehetjük szó szerint is, mivel láthatatlan, mikroméretű műanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos - írja az MTI. Világszerte több mint 60 ország tesz már intézkedéseket a műanyaghulladékok egyre súlyosbodó problémájának kezelése érdekében – derül ki a témában készített eddigi legnagyobb, az indiai Újdelhiben bemutatott ENSZ-tanulmányból.

Egyre több műanyag hulladék szennyezi a világ óceánjait és tengereit. Az Európai Bizottság ezért új uniós szintű szabályokat javasol, melyek hatálya az Európa tengereiben és tengerpartjain 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag termékre, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjedne ki. Az Európai Bizottság javaslata alapján hamarosan a teljes EU-ban betilthatják a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket. Illetve még néhány más, egyszer használatos műanyagot is, a listát itt találod:
http://hvg.hu/tudomany/20180528_egyszer_hasznalatos_muanyag_betiltasa_europai_bizottsag_uj_unios_szabalyok

A rengeteg műanyaggal érkező problémának nem csak mi "isszuk" a levét. Műanyagszeméttel volt tele egy Spanyolországnál partra vetődött bálna gyomra. A 10 méter hosszú, 6 tonnás nagy ámbráscet tetemét 2018. február végén mosta partra a víz az ország déli részén fekvő Murciánál.

Az elpusztult tengeri óriást a szakemberek megvizsgálták és a közelmúltban befejezett boncolás felfedte, hogy gyomra csordultig volt műanyaghulladékkal. Az fiatal hím gyomrában flakonok, szatyrok, kötelek, halászhálók és zacskók voltak, összesen több mint 29 kilogramm.

Nemrég a világ legmenőbb ásványvizeiről derült ki, hogy szénsavmentesek lehetnek, de műanyagmentesek nem. A teszten a három legmenőbb márka, a San Pellegrino, az Evian és a Dassani szerepeltek a legjobban, ezekben literenként legfeljebb 335 mikroműanyag-darabot találtak.

Az utóbbi években egyre gyakrabban számolnak be hasonló esetekről a szakemberek, ami nem meglepő, hiszen jelenleg évente több mint 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Az ENSZ illetékes szervezete az egész bolygót érintő problémának nevezte a jelenséget, tekintve, hogy a műanyagtermelés várhatóan világszerte tovább növekszik a jövőben. A szennyezés már a világ távoli pontjain is megjelent. 2025-re az óceánokban úszó műanyag mennyisége megháromszorozódhat, s változtatások nélkül 2050-re több szemét lesz a tengerekben, mint hal.

Soha eddig nem volt ilyen kevés időnk arra, hogy ilyen sok mindent megtegyünk. Ne, vagy csak ritkán használj egyszer használatos műanyagot! Gondoskodj a csomagolások, hulladékok megfelelő szervezethez való eljuttatásához az újrafeldolgozás végett! A hulladék útja nem ott ér véget, ahol kikerül a kertünkből, látómezőnkből.

Kezdő szinten tájékozódj az újrahasznosítási lehetőségekről:
http://hevesihirportal.hu/2018/04/22/fold-napja-kozeppontban-a-muanyagmentes-vilag/

Haladóbb szinten ajánlani tudjuk a Greenpeace 7 lépéses "műanyagmentes jövő" projektjét. Oszd meg, beszéljetek róla barátoknál, otthon, iskolában:
https://www.greenpeace.org/international/act/lets-end-the-age-of-plastic/



HULLADÉKOK LEBOMLÁSA

Ma hozott döntésünkkel dédunokáink életét, a Föld jövőjét határozzuk meg. A Földet gyermekeinktől kaptuk kölcsön, illene szebb állapotban visszaadnunk.

Tudod, hogy a hétköznapokban használt anyagok, termékek mennyi idő alatt bomlanak le a környezetünkben, miután kidobásra kerültek?

Napjainkban egyre többet hallunk a médiában a környezettudatosságról, hogy minél több “szemetet” hasznosítsunk újra, szelektáljuk a hulladékot. Az üvegnek 1-2 millió év, a műanyag szatyornak 200-1000 év, az eldobható pelenkának pedig 550 év a lebomlási ideje. Látva az adatokat nem árt komolyan elgondolkodni az egyes anyagok újrahasznosítási lehetőségén, hiszen annyi mindent megteszünk a Földünkért, ugyanakkor sokat ártunk is, így nem árt ezen a téren tudatosabban odafigyelni. Reméljük, hogy az alábbi lista sokaknak segít megérteni az újrahasznosítás és a környezettudatos élet elfogadásának és alkalmazásának fontosságát.

Miért fontos a biodiverzitás megőrzése? Erről a Délép Ipari Park KFT. előadása tárja fel előttünk a lényeget:
http://slideplayer.hu/slide/2238904/

Katasztrófák nem csak úgy történnek, sorozatos rossz döntések eredménye. Természetesen még mindig jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni!

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

A mindent elárasztó műanyag:
https://medium.com/@toothcrush/the-10-most-insane-images-of-plastic-suffocating-our-oceans-ec0d84cec908

Forrás

https://index.hu/tudomany/2017/09/06/muanyagreszecskekkel_szennyezett_vizet_iszik_a_vilag/
http://hvg.hu/tudomany/20180607_muanyag_muanyagszennyezes_intezkedesek_ensz_tanulmany_korlatozas
http://www.erdekesvilag.hu/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-az-altalunk-hasznalt-anyagok-a-kornyezetben/
http://hvg.hu/tudomany/20180528_egyszer_hasznalatos_muanyag_betiltasa_europai_bizottsag_uj_unios_szabalyok>
http://www.erdekesvilag.hu/kozel-30-kilogramm-muanyaghulladekot-talaltak-egy-partra-vetodott-balna-gyomraban/
VÍZLÁBNYOM
Március 22. - a víz világnapja

A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. A Föld édesvízkészlete ugyanakkor állandó, az összes víz mindössze 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Ebből a "teáskanálnyi" mennyiségből kell megtermelni élelemnövényeinket, itatni állatainkat, előállítani fogyasztási cikkeinket, és ezt használjuk ivásra, fürdésre, úszómedencéink feltöltésére, golfpályák, utak locsolására... Érthető, hogy komoly verseny folyik érte.

A Föld édesvízkészletét nemcsak a túlzott fogyasztás, hanem az éghajlatváltozás, a környezet-szennyezés, a talaj- és vízszennyezés, a gazdasági növekedés, a változó életstílus is veszélyezteti. Mérjük vízhasználatunkat, hogy ésszerűen tudjunk takarékoskodni vele.

Világszerte egyre növekvő kihívás a Föld édesvízkészletével történő ésszerű gazdálkodás, amit tovább nehezít, hogy a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása a klímaváltozás várható hatásaként a jövőben még extrémebbé válhat. A víz létfontosságú kincsünk, mindannyiunk felelőssége, hogy ne pazaroljuk! Nem nehéz belátni, hogy milyen luxus ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, takarításra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk szürke vízzel, vagy akár esővízzel is.

Tudtad? Hazánkban az egy főre jutó vízfogyasztás – egy átlagosan gépesített háztartásban – napi szinten mintegy 110-140 liter, amiből a nem ivóvíz jellegű (azaz esővízzel vagy szürkevízzel kiváltható) vízfogyasztás legkevesebb 70 liter/nap. A fejlett országok között takarékos vízfelhasználónak számító Németországban például egy lakos naponta átlag csupán 124 liter vizet fogyaszt közvetlenül (ivóvízként vagy háztartásában), vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt eléri a napi 5000 litert.

A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma. A vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyisége. A vízlábnyom kiszámítható bármilyen fogyasztói csoportra (személy, fogyasztók, család, város, nemzet) vagy vállalatra (állami vállalat, magán vállalat, iparág).

Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el.

A közvetett vízfogyasztás jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, 1 kg marhahúsé átlag 13.000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve, mire asztalunkra kerül. 1 pohár tej előállítása 200 liter vizet, 1 szelet kenyér 40 liter vizet, 1 szem alma termesztése 70 liter vizet, 1 darab hamburger 2400 liter vizet, 1 farmernadrág gyártása 8000 liter, 1 darab mikrochip előállítása 32 liter vizet igényel. (Összehasonlításként: egy teli fürdőkádnyi víz 140 l, ennyit igényel 1 csésze kávé előállítása.)

Te mekkora vízlábnyomon élsz? Ha szeretnéd kiszámolni vízlábnyomodat, itt megteheted (angol nyelvű vízlábnyom-kalkulátor):
http://waterfootprint.org/en/

Változtatnál a szokásaidon? Itt találhatsz pár tippet:
http://www.humusz.hu/hirek/hogyan-takaritsunk-meg-vizet/22802

... hiszen tudjuk, hogy jobb korán és önként, mint megkésve és kényszerből cselekedni.

Ajánlott média

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

Forrás

http://fna.hu/mittehetsz/vizlabnyom
http://www.humusz.hu/hirek/hogyan-takaritsunk-meg-vizet/22802
ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁK
Mint tartja a mondás: Katasztrófák nem csak úgy történnek. Sorozatos rossz döntések eredménye.

A BP közzé tett vizsgálata szerint több szereplő számos hibája okozta a Deepwater Horizon fúrótorony 11 áldozatot követelő 2010. áprilisában történt robbanását és az ökológiai katasztrófát a Mexikói-öbölben. Az olajtársaság szerint az USA történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját okozó olajszivárgás nem egy, hanem számos okra vezethető vissza. A Deepwater Horizon fúrótorony április 20-i, 11 ember halálát okozó felrobbanását és a 4,9 millió hordónyi olaj kiömlését a BP közzétett jelentése szerint több érintett fél hibáinak sorozata okozta. A környezeti károk óriásiak voltak, hatalmas erőkkel mentették a helyi élővilágot, és próbálták korlátozni az olajfolt terjedését az amerikai hatóságok és a BP szakértői. A kármentést 2016. derekára nagyjából befejezték, és a költségek legnagyobb részét a BP-re terhelték. A cég pénzügyi vezetője azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy ők eddig 62 milliárd dollárt, azaz kb. 17,5 ezer milliárd forintot fizettek. Ez a magyar devizahiteles-mentés költségeinek pont 17,5-szöröse, és az éves magyar GDP kicsit kevesebb mint fele. Nem sok olyan cég van a világon, ami egy ekkora számlát elbír, de a BP vezetői azt állítják, ők komolyabb gondok nélkül le tudták nyelni.

Ma már többe kerül a környezeti katasztrófák helyreállítása, mint annak megelőzéshez szükséges pénzügyi invesztíció.

A BP Deepwater Horizon esete azért is különösen sokkoló, káros, mert mind a fúrótornyok által megtermelt olaj elégetése, mind a fúrótorony katasztrófája komoly bélyeget nyomott a környezetre. A kitörésnek egy másik következménye volt az, hogy egy mélytengeri olajömlés következett be a Mexikói-öbölben, amely a világ eddigi legnagyobb tengeri olajkitörése volt, melyet emberi beavatkozás okozott, illetve ez volt az Amerikai Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb környezeti katasztrófája is egyben.

A fosszilis tüzelőanyagok gyorsan bővülő felhasználásának egyik legjelentősebb következménye a környezeti állapot romlása.

Egyrészről az összes levegőszennyezés jelentős hányadát, kb. 75%-át a fosszilis energiahordozók okozzák, másrészről a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok legjelentősebb komponense, a szén-dioxid óriási tömege zúdul a légkörbe évente a fosszilis energiahordozók elégetése révén.

Az emberi tevékenység következtében minden évben közel 6 milliárd tonna szén kerül a levegőbe szén-dioxid formájában. A Földön számos természetes folyamat és életjelenség jár szén-dioxid-képződéssel, de egyúttal a természetes folyamatok során el is nyelődik a szén-dioxid egy része. Ily módon elméletileg dinamikus egyensúly biztosítja a széndioxid-szint viszonylagos állandóságát a légkörben.

Ezen egyensúly tartását zavarja meg az emberi tevékenység, amely a bioszférából korábban már kivont, fosszilis formában lekötött szenet égési folyamatok során ismét felszabadítja, és szén-dioxid formájában a légkörbe bocsátja. A folyamat végeredményét tekintve mindegy, hogy az égési folyamatok hol mennek végbe: háztartásokban, hőerőművekben vagy gépjárművek robbanómotorjaiban. A légkörbe jutó és ott hosszú időre felhalmozódó szén-dioxidot a várható drasztikus klimatikus változások egyik legfőbb okozójának tekinti ma a tudomány.

A szén körforgása jól ismert természeti folyamat, amelyben a problémát a növekvő nagyságrendű emberi eredetű többlet szén-dioxid kibocsátása jelenti.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.

Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés. A szél-, nap-, valamint a geotermikus energiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt hő, villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Ajánlott média

DEEPWATER HORIZON
https://www.imdb.com/title/tt1860357/>

ÖZÖNVÍZ ELŐTT



https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_el%C5%91tt_(dokumentumfilm)

Forrás

https://index.hu/kulfold/2010/09/08/sorozatos_hibak_okoztak_az_aprilisi_olajkatasztrofat/
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Deepwater_Horizon_olajf%C3%BAr%C3%B3torony_katasztr%C3%B3f%C3%A1ja
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthatofejl_2/a_fosszilisenergia_felhasznalas_globalis_kornyezetkarositasa_9udgbur3fR2RFUGg.html
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, TÁMOGATÁS
Cégünk az alábbi nonprofit szervezeteknél havi adományokkal rendszeresen rója le tiszteletét a kitartó, fáradhatatlan munkájuk elismeréséül.
Ha teheted, támogass Te is, oszd meg a munkásságukat, kampányukat, hiszen mindannyiunk érdeke!